Mozinauta

Az elmúlt pár nap alatt rengeteg trailer halmozódott fel. Vannak elég érdektelenek - mint például a Szex és NY 2 vagy a Karakte Kid remake - de Kevin Smith zsarukomédiája még jól is elsülhet. Emellet debütált a Repo Men, a Frozen és a Knight & Day előzetese is.

Szóval Kevin Smithnek volt egy Couple of Dicks nevű projektje, de Amerikában nagyon érzékenyek az ilyen címekre, ezért Cop Outra változtatták.

Idén karácsonyra Robert Zemeckistől egy újabb motion capture animácós filmet kapunk. Az ismétlés ellenére a meglepetés nem marad el, mert a Karácsonyi ének közel sem olyan, mint amilyenre sokan számítottunk. Végre egy ünnepi mozi, ami nem az aktuális sztárok szirupos ömlengéséről szól.

A rendező fogta a jól ismert történetet, és egy olyan horrort csinált belőle, amire mindenki beviszi a gyerekét. Ebben az esetben persze nem a szülők a hibásak. A Polar Express után ki gondolná, hogy ez a kedves Zemeckis úr ilyen rémisztő dolgokkal áll elő. De ha jobban belegondolunk, teljesen logikus a történet. Sokan bírálták a rendezőt a 2004-es cukormázas karácsony mozi miatt, erre ő fogta magát és elővette a sötét oldalát. Jim Carrey szerepeltetésével egy mókás utazást ígér, de a moziban rájövünk, hogy ezt nem éppen viccesnek szánták. A látvány rideg és baljós, szinte együtt fázunk a londoniakkal. A 3D is hatásos volt, helyenként még szédültem is, de érződött, hogy nagyon ráfeüdtek a témára. Volt egy kb. 10-15 perces jelenet ami arról szólt, hogy Scrooge összemegy, és eszeveszetten rohangál mindenfelé. Teljesen fölösleges időhúzás, ami inkább öngól lett mint felejthetetlen jelenet.

Adaptációként nem igazán lehet belekötni. A szellemek benne voltak, Scrooge is megváltozott, és az üzenetet is megértettük. Lényegében egy élvezhető filmet láttunk. A pár fölösleges mellett rengeteg erős pontja van. A temetőben játszódó jelenet magasan a legjobb. A félelem, a megtérés és a borzalom tökéletes egyvelege. Már ezért a pár percért érdemes megnézni a filmet. A happyendet se hagyták ki, de mégse ez marad meg az emberekben. Piros pont Zemeckisnek.

Már csak az a kérdés, hogy DVD-n megállja-e a helyét. A látványon sokat ront majd a 3D hiánya, és a külön erre a hatásra alapozó jelenetek is veszten fognak az élvezeti értékükből(természetesen). De talán nem lesz akkora bukta. Majd visszatérünk rá, ha kijött a korong. Addig is, filmekkel tarkított boldog karácsonyt mindenkinek!

Itt az utolsó Shrek első- és az Inception második posztere.

A lelkes filmrajongók már hónapok óta arról álmodoznak, hogy egy sötét terembe ülnek napszemüveggel a fejükön, és az Avatart nézik. Egyrészt azért, mert Hollywood egyik legtehetségesebb rendezője dirigálta, másrészt pedig egy új 3D-s technológiáról van szó. De ennyi elég egy jó filmhez? Nem igazán. Még szerencse, hogy James Cameronnak van annyi esze, hogy tudja: a látvány egyedül már nem elegendő a mozizók lenyűgözésére.

Az elején lelövöm a poént: az Avatar megfelelt az elvárásoknak. Ezt manapság elég ritkán hallani. A siker kulcsa, hogy a rendező megtalálta az egyensúlyt a történet, a látvány és a karakterek között. És ez a jó mozi legfőbb ismérve. A mai filmek nagyja (akció, sci-fi, fantasy, akármi) ráfekszik a látványra, és elfelejti, hogy a fő cél a mesélés. A történetek közhelyesek, a karakterek laposak a végeredmény pedig bukás. Azt nem mondanám, hogy az Avatar sztorija teljesen eredeti vagy hihetetlenül fordulatos, de mégis elég érdekes ahhoz, hogy 160 percen keresztül lekössön. A lényeg, hogy Jake Sully egy mozgássérült katona, aki egy idegen bolygóm (Pandora) egy idegen testben egy idegen faj (Na’vi) bizalmába akar férkőzni. A tégláskodás közben szerelmes lesz az egyik bennszülöttbe, és átáll az ő oldalukra. Magyarul tényleg nem új a sztori, de a megvalósítás átlagon felüli.

A részletesebb elemzést kezdjük a Pandoránál. James Cameron és társai évekig tervezgették ezt a bolygót. Az élőlényektől kezdve az utolsó falevélig minden részletesen ki van dolgozva. Emiatt az egész könnyen átcsúszhatott volna egy unalmas dokumentumfilmbe egy másik bolygó bioszférájáról. Tény, hogy előszeretettel mutatják az élővilágot, de sehol se erőltetik annyira, hogy ellaposítsa a filmet. Inkább elvarázsol a hely, mindig csak többet szeretnél látni belőle, és mikor elindul a stáblista, sajnálod, hogy el kell hagynod a Pandorát.
A karakterek mind háromdimenziósak, és itt nem a képi megjelenésre gondolok, hanem a jellemekre. Vannak céljaik, érzéseik, és valamiféle fejlődésen is átmennek. Még szerencse, hogy jó színészeket béreltek fel, akik el is tudják játszani ezeket a szerepeket. Sam Worthington (Jake Sully) és Zoe Saldana (Neytiri) tisztességesen helyt álltak. Még Michelle Rodriguez se idegesített, pedig őt nem túlzottan kedvelem. Különösen szórakoztató volt Stephen Lang Quaritch ezredesként. Egy igazi badass gonosz akit csak a küldetés sikere érdekel.
Külön dicséret jár a rendezőnek, mert elérte, hogy érdekeljen a Na’vi-k sorsa. Az események során nem csak Jake állt át az oldalukra, hanem mi nézők is. Meggyőzött, hogy az emberek rosszak és semmilyen értéket nem képviselnek. Rávett minket, hogy a fajunk vesztéért szorítsunk. Ez zseniális.

Látszik, hogy Cameron beleadta szívét-lelkét ebbe a filmbe. Itt nem a könnyű pénzszerzésről van szó. Évekig tartó hosszú munka árán végre megoszthatta velünk az álmát. Nekem ennél több nem is kell. Ez a film tökéletes lezárása volt az évnek, de akár az évtizednek is. Ha még nem láttátok, ne ezt a hülyeséget olvassátok…futás a moziba.

Shrak 4 előzetes azoknak, akik a harmadik rész után még mindig bíznak az ogréban. Csak remélni tudom, hogy ez a film eléri az első kettő színvonalát.